Magyar és anyanyelvi oktatók, számos ösztöndíjlehetőség, és az ország legjobb tolmácsai is várják azokat, akik az ELTE-n szeretnének kínaiul és Kínáról tanulni. Hamar Imre, az ELTE rektorhelyettese, az ELTE-BTK Távol-keleti Intézetének igazgatója és Kínai Tanszékének vezetője, valamint az ELTE Konfuciusz Intézet igazgatója nyilatkozott lapunknak.
Rektorhelyettes úr hosszú évek óta Magyarország egyik legelismertebb sinológusa és fontos szerepet tölt be a magyar-kínai oktatási kapcsolatokban is. Honnan ered a Kína iránti érdeklődése és miért választotta a sinológiát?
Gimnazista koromban ismerkedtem meg a keleti kultúrákkal, és a kínai filozófia, vallások, különösen a buddhizmus, felkeltették az érdeklődésemet, ezért kezdtem el tibetiül, majd kínaiul tanulni.
Pályája során több kínai elnökkel és miniszterelnökkel is találkozott személyesen. Van kedvenc emléke, izgalmas története ezekről a találkozásokról?
Talán az egyik ilyen pillanat az volt, mikor 2017-ben a Parlamentben átadtam a Kínai-magyar szótárat Li Keqiang és Orbán Viktor miniszterelnök uraknak. Meglepő volt, hogy Li miniszterelnök úr milyen érdeklődéssel lapozgatta a szótárat, és milyen őszinte öröm látszott rajta eközben. Úgy gondolom, hogy ritkán éri az embert ilyen szintű elismerés a munkája során.
Az ELTE BTK Kínai Tanszéke tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az elmúlt évszázad hagyományaiból, szellemiségéből mi a legfontosabb, amit át akarnak adni a hallgatóknak, és mi az, amiben újításokat vezettek be, vagy terveznek?
A Tanszéket Pröhle Vilmos alapította 1923-ban, aki azonnal elkezdett kínai nyelvet tanítani és kínai történeti szövegeket olvasni a hallgatókkal, így valóban mondhatjuk, hogy már több mint száz éve tanítunk az egyetemünkön kínai nyelvet. Ugyanakkor a magyar sinológiai iskolát Ligeti Lajos alapította meg, aki Párizsban tanult a sinológia kiváló mesterétől, Paul Pelliotól. Pröhle nyugdíjba vonulása után Ligeti vette át a tanszéket, és a Párizsban tanult kínai filológia módszereit adta át a magyar sinológusok első nemzedékének: Csongor Barnabásnak, Tőkei Ferencnek és Ecsedy Ildikónak. Ez a filológiai hagyomány végig megmaradt a tanszék erősségének, tehát alapvetően elsődleges kínai nyelvű források feldolgozása volt a cél. Az ötvenes években ösztöndíjas diákként Kínában tanulók közül Galla Endre és Józsa Sándor a Kínai Tanszékre kerültek, és modern nyelvi tudásukkal jól kiegészítették a hagyományos filológiai képzést. Ma a filológiai és modern nyelvi képzés mellett a praktikus képzések is nagyobb szerepet kapnak. Tíz éve kezdtük el a kínai tanárképzést, a mester programunkon pedig nagyobb hangsúlyt helyezünk a tolmácsképzésre és a mai Kína ismeretére. Egyre több kínai vállalat érkezik Magyarországra, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb az igény kínaiul jól beszélő, mai Kínát ismerő, diplomás munkaerőre, ezért a Kína-tanulmányok MA programunk egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az innen kikerülő diákok nem csak az egyetemen kutatókként, illetve kínai cégeknél dolgozókként, de akár az államigazgatásban és a diplomáciában is könnyen el tudnak helyezkedni.
Miért érdemes a Kína iránt érdeklődő fiataloknak az ELTE képzését választania? Milyen lehetőségek várják a hallgatókat?
Elsősorban magas színvonalú nyelvi képzéssel várjuk a hallgatóinkat, valamint a régi és mai kínai kultúra, történelem és társadalom megismerésére egyaránt adunk lehetőséget. Fontosnak tartjuk az oktatás során, hogy már a BA program első évében is a magyar oktatók mellett anyanyelvi tanárok is segítsenek a kínai nyelv elsajátításában, később pedig azoknak, akik az MA programunkat választják, az ország legjobb és legtapasztaltabb kínai-magyar és magyar-kínai tolmácsai tartanak órákat. A Konfuciusz Intézet tovább bővíti ezeket a lehetőségeket, s mivel számos kínai vállalattal van jó kapcsolatunk, segítünk az elhelyezkedésben is. Mindezeken felül negyvennél több kínai egyetemmel van együttműködési megállapodásunk, ezért a hallgatóknak számos, hosszabb és rövidebb távú ösztöndíjat tudunk ajánlani.
Az ELTE-n működik hazánk legrégebbi és legnagyobb Konfuciusz Intézete is. Melyek az intézmény legfőbb célkitűzései és tervei?
Az ELTE Konfuciusz Intézet teremtette meg a lehetőséget arra, hogy Magyarországon a gimnáziumokban a kínai nyelvet második idegen nyelvként lehet választani, és érettségizni is lehet belőle közép- és emelt szinten. Ezt a munkát továbbra is fontosnak tartom, szeretnénk még több gimnáziumban elkezdeni kínai nyelvet tanítani. Mi vagyunk a legrégebbi és legnagyobb kínai nyelvvizsga központ is egyben, évente 600-700 fő vizsgázik nálunk, és a HSK, HSKK, a gyerekeknek tartott YCT nyelvvizsgák mellett már BCT (Business Chinese Test) és MCT (Medical Chinese Test) vizsga letételére is van lehetőségük a diákoknak.
Mivel a vizsgák iránt nemcsak a hazai, de a külföldi kínai nyelvet tanuló diákok körében is egyre nagyobb az érdeklődés, a jövőben szeretnénk a központunkat tovább fejleszteni. Évi kb. 60 kulturális programmal várjuk a kínai kultúra iránt érdeklődőket, azonban a jövőben újabb színes programokat szeretnénk szervezni, amelyeken újabb módokon és helyszíneken is meg lehet ismerkedni a kínai kultúrával. Itt működik az ELTE Közép és Kelet-Európai Regionális Kínai Tanárképző Központ már tíz éve, amely a térség kínai nyelvtanárainak szervez továbbképzéseket. Ez egy nagyon fontos szakmai program, mivel a Kínai Tanszékkel szorosan együttműködve szervezzük a képzéseket, és a magyar kínai nyelvoktatók is sokat tanulhatnak itt, hiszen megismerkedhetnek a tanárkollégákkal a szomszédos országokból, valamint hasznos tapasztalatokat tudnak cserélni egymással. Szintén fontosnak tartjuk azt is azonban, hogy a Konfuciusz Intézetek anyanyelvi tanárainak is legyen lehetősége szakmai továbbképzéseken részt venni, ezért idén két képzést is szerveztünk számukra. Arra is nagy hangsúlyt fektetünk intézetünkben, hogy a nyelvtanítás és a kulturális programok mellett a tudományos kutatást is támogassuk, ezért gyakran szervezünk nemzetközi konferenciákat is. Például idén július elején tartottuk a Renmin University of China-val közösen a „CSP Young Scholars Forum” elnevezésű nemzetközi eseményünket, amelyen az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia és Japanológia programjának nyolc PhD-hallgatója adott elő. Továbbra is szeretnénk minél több hazai és nemzetközi konferenciát szervezni a térség kutatóinak.
Fotó: Hegedüs Róbert
Comments